Wurzelbehandlung, Budapest - Backenzahn (Zahnheilkunde) 26 Kliniken Dienstleistungen (2135 Zahnarzt, 2038 Orthodontist, 2019 Zahntechniker, 2020 Zahnarzthelferin, 2023 Kieferchirurgen)

Fogaink szépségének és funkciójának megőrzése érdekében nagyon fontos a gondos szájápolás és a rendszeres fogkőeltávolítás és szűrővizsgálat, azaz a megelőzés! A megfelelő szájápolás hiánya esetén, a fogakon lerakodó lepedék és fogkő a fogak szuvasodásához, és fogíny gyulladásához vezetnek. Ez a folyamat kezdeti stádiumában paradontológiai kezeléssel megállítható. Az elmondottak miatt nagyon fontos, hogy félévenként fogorvosunkkal ellenőriztessünk fogaink állapotát.

A fog (latinul dens, dentis) egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv. A gerinceseknél fejlődött ki. Fő funkciójuk a táplálék megragadása, és – az emlősöknél – az emésztést megkönnyítő felaprózása, a rágás. Az embernél szerepet kapnak a beszédhangok képzésében, az esztétikai megjelenésben, egyes állatoknál pedig fegyverként szolgálnak. A törzsfejlődés során ezen funkcióknak megfelelően alakultak ki a különböző fogmorfológiák. Például a növényevőknek több az őrlőjük (a növényi táplálék nehezen emészthető), és a ragadozóknak jól fejlett szemfoguk van (az áldozat megragadására). A fogak színe a világossárgától a szürkésfehérig bármilyen lehet. Idővel viszont sötétebbek, sárgábbak lesznek mivel az átlátszó zománc kopik és az alatta lévő dentin színe érvényesül. Az emberi szervezetben két rend fogazat fejlődik ki. Az első rend, az ún. tejfogazat (időleges fogak, dentes decidui), a születés után hat hónappal kezd megjelenni, a maradandó fogak (dentes permanentes) pedig a hatodik életév után. Embernél a tejfogak száma 20, a maradandó fogaké 32. Egyes állatokban csak egy rend fog fejlődik ki, másoknál (például a cápánál) az élet egész folyamán cserélődnek. A fog szájüregbe nyúló részét koronának (corona dentis), a fogmederben rögzülő részét gyökérnek (radix dentis) nevezzük. A kettő határánál van a fognyak (collum dentis). Megkülönböztetünk klinikai- és anatómiai koronát: a klinikai korona a fognak, azt részét jelöli, amely látható, tehát az ínytől koronálisabban elhelyezkedő részt. Így az élet során a klinikai korona változó kiterjedésű, például a még teljesen elő nem tört fog klinikai koronája kisebb, majd később az ínyvisszahúzódás miatt nagyobb lehet. Az anatómiai korona ezzel szemben nem változik, mindig a zománccal fedett részt jelöli. A fogak lehetnek egy- vagy többgyökerűek. A frontfogaknak és a kisőrlőknek általában egy gyökerük van, kivéve a felső első kisőrlőt. A kétgyökerű alsó nagyőrlőknek egy meziális és egy disztális gyökere van, míg a szintén kétgyökerű felső első kisőrlő egy vesztibuláris és egy palatinális gyökérrel rendelkezik. A felső nagyőrlők háromgyökerűek, amelyek közül kettő vesztibuláris és egy palatinális. A fog belsejében található a fogpulpa, ezt teljesen körbeveszi a dentin, melyet a koronai részen zománc, a gyökéren pedig cement fed. A zománc és a cement a fognyaknál találkozik. A fogak a fogmederben az ún. gyökérhártya (periodontium) által rögzülnek. A lapát (felső) és véső (alsó) alakú metszőfogak harapásra, a hosszú és rögzítésében erősen biztosított szemfog tépésre, és a széles koronával rendelkező kis őrlőfogak a darabolásra és szétnyomásra, míg a nagyőrlők a legnagyobb rágómunkára alkalmasak.

Gyökérkezelés azokban az esetekben javallott eljárás, ha egy szuvasság, esetleg egy törés eléri a fogbél területét. A fogbélben a speciális anatómia ( zárt kemény szövettel határolt tér ) miatt a a gyulladásos folyamatok, nem tudnak lezajlani (mivel nincs lehetőség a duzzanattal járó megfelelő véráramlás növekedésre) , ezért sokszor hihetetlen fájdalommal járnak, és nagyon gyorsan a fog elhalásához vezetnek. A gyulladás terjedési folyamatáról fájdalom típusok és diagnosztika lapunkon bővebben olvashat. A gyökérkezelés fő célja a gyökércsatorna megtisztítása a szövettörmeléktől, baktériumoktól, illetve az esetlegesen még fájdalmat okozó idegekkel átszőtt fogbél ( pulpa ) maradványoktól. Ezzel megelőzzük a fertőző ágensek továbbjutását a csontba, illetve a gyökércsúcsi területre. Amennyiben a fertőzés már beterjedt a gyökércsúcsi területre a gyökérkezelést követő gyökértöméssel gátat vethetünk az ágensek szabad áramlásának, így a gyökércsúcsi területre jutott maradék kórokozót a szervezet már általában képes elpusztítani. A gyökérkezelés a gyökércsatorná(k)hoz való hozzáférési nyílás preparálása után, a gyökércsatornák kitisztításával történik. A fogorvos ezt gyökérkezelő tűk sorával végzi, melyek egyre növekednek. Ezt kiegészíti fertőtlenítő szeres átöblítésekkel. Ahhoz, hogy a fogorvos pontosan a gyökércsúcsig tisztítson az apró műszerekkel röntgenfelvétel, illetve elektromos hosszmeghatározó berendezés segítségével be kell mérnie a csatornákat. A tágítást addig végezzük, amíg láthatóan fertőzött anyagot távolítanak el a csavarmenetes gyökérkezelő tűk a csatornákból. A gyökérkezelés egyes estekben gyorsítható gépi gyökértágító eszközökkel. Ha egy fog panaszos volt, illetve a gyökércsúcsán a röntgenfelvételen elváltozást látunk, gyakran egy fertőtlenítő hatású “gyógytömést” helyezünk a csatornába a következő ülésben elkészített gyökértömésig. Ha csak trauma miatt nyílt meg a pulpaüreg és azonnal el tudjuk látni a pácienst, gyakran egy ülésben gyökértömni lehet a fogat. A gyökértömést fontos, hogy mielőbb jó fedőtömés kövesse, ezzel is biztosítva a megfelelő gátat a baktériumok számára. A fogak gyökérstruktúrája, illetve kivitelezés precizitása nagyban befolyásolja a gyökérkezelés sikerességét, ezért csak röntgenkontroll, vagy elektromos hosszmeghatározás ellenőrzésére lehetőséget nyújtó rendelőben gyökérkezeltessük fogainkat. Tudnunk kell, hogy metsző és szemfogaink általában egy, kisörlő fogaink 1-2, nagyörlő fogaink pedig 3-4 gyökércsatornával rendelkeznek. A kezelések is így bonyolódnak, kezelések ára pedig a legtöbb rendelőben ennek megfelelően meghatározott. Egy 3 gyökércsatornás fog gyökérkezelése, illetve gyökértömése közel háromszor annyi idő, mint egy egy gyökércsatornás fogé.

A gyökérkezelési beavatkozás megértéséhez hasznos megismerni a fog felépítését. A fog belsejében, a fehér nagyon kemény fogzománc és a kevésbé kemény dentin réteg alatt található egy lágy szövet, az ún. pulpa. A pulpa vérereket, idegeket és kötőszövetet tartalmaz, a fog koronai részétől a gyökér végéig terjed. Fontos a fog növekedéséhez és fejlődéséhez. A teljes egészében kifejlődött fog pulpa nélkül is a szájban maradhat, mert a környező csontszövet a továbbiakban megtartja.

A fogak gyökérkezelése egy olyan fogászati eljárás, melynek során a sérült vagy fertőzött fogbelet gyökértöméssel helyettesítjük. A fogbél (pulpa) speciális sejtekből, erekből, szövetszálakból, idegekből áll, melyek kitöltik az egész rendelkezésükre álló teret. Gyökérkezelés során ezt a teret fertőtlenítjük, tágítjuk, és látjuk el töméssel. A gyökérkezelést endodonciai kezelésnek is nevezzük. A gyökérkezelés a megbetegedett fogbél gyógyítására szolgál. A beteg fogbél gyulladást vagy fertőzést okozhat.

A gyökérkezelés során a fogbélüreg - mely két részből áll: a fog koronájában elhelyezkedő pulpakamrából és ennek gyökéri folytatódásából, a gyökércsatornából - tartalmát eltávolítjuk, s ezt a teret lehetőség szerint sterillé tesszük, és olyan anyaggal tömjük be a gyökércsatorna teljes hosszában, amely tartós zárást biztosít. A fog keményszövetei (zománc és dentin) alatt a fogbélüreg található. Ennek tartalma: érképletek, idegek, kötőszövet. A gyökérkezelés indoka leggyakrabban a fogbélgyulladás, amit a mély szuvasodásból származó baktériumpenetráció okoz. A gyökércsatornába és annak falába ilyenkor baktériumok kerülnek. A gyökérkezeléssel a fertőzött beltartalmat és a fertőzött csatornafalat is eltávolítjuk. Ezt gyökérkezelő tűk segítségével hajtjuk végre.

Fogápolás