Gyökérkezelés, Budapest - Frontfog (Fogászat) 25 rendelő kínálata (2135 Fogorvos, 2038 Fogszabályozó szakorvos, 2019 Fogtechnikus, 2020 Fogászati asszisztens, 2023 Szájsebész)

Ha a fogszuvasodás vagy a fog sérülése olyan mértékű, hogy erős fájdalmat okoz, gyökérkezelés válhat szükségessé. A beavatkozás során a gyökérbe illetve gyökerekben elhelyezkedő csatornákat kell feltárni. A frontfogakban általában egy, a kisőrlőkben egy vagy kettő, a nagyőrlőkben három, de nem ritkán négy gyökércsatorna található. A csatornák megnyitását követően teljes hosszukban ki kell tisztítani az ott található sok esetben fertőzött törmeléket el kell távolítani. Erre szolgálnak a kézi és gépi eszközök és a folyamatos átöblítés. A csatornák kitisztítása és megfelelő mértékű feltágítása után letömhetőek. A gyökérkezelés során érzékenység esetleg fájdalom léphet fel, mely gyógyszeres kezeléssel jól megszüntethető.

Fogaink szépségének és funkciójának megőrzése érdekében nagyon fontos a gondos szájápolás és a rendszeres fogkőeltávolítás és szűrővizsgálat, azaz a megelőzés! A megfelelő szájápolás hiánya esetén, a fogakon lerakodó lepedék és fogkő a fogak szuvasodásához, és fogíny gyulladásához vezetnek. Ez a folyamat kezdeti stádiumában paradontológiai kezeléssel megállítható. Az elmondottak miatt nagyon fontos, hogy félévenként fogorvosunkkal ellenőriztessünk fogaink állapotát.

A fogvesztés következtében kialakult hiányok pótlása a fogászat egyik fontos területét képezi. Fogpótlás hiányában a rágóképesség zavart szenved, hangképzési és beszédzavarok jelentkeznek, az archarmónia megbomlik, aminek következtében az arckarakter jelentősen megváltozhat és ez akár súlyos pszichés problémát is jelenthet a páciensnek. A fogpótlásokat alapvetően kétféle csoportra oszthatjuk: a rögzített és a kivehető fogpótlásokra. A rögzített fogpótlás­ok a megfelelően lecsiszolt fogon cementtel rögzülnek, a páciens számára nem eltávolíthatók. Koronát készítünk abban az esetben, ha egy fog olyan mértékben károsodott, hogy konzervatív úton (tömés, inlay) az eredeti funkció és az esztétikum már nem állítható helyre. Híd készítése esetén a foghiány melletti fog(ak) szolgálnak támasztékul a fogpótlás számára. A legtöbb rögzített fogpótlás rendelkezik egy fémvázzal, amely készülhet nemesfém (arany) vagy nem nemesfém ötvözetből, valamint titánból. A fémvázra kerül rá a leplezés anyagául szolgáló porcelán, amely különböző színárnyalatokban kerül forgalomba, így harmonizál a szájban elhelyezkedő saját fogak színével. Tisztán fémből készült borító­korona kizárólag a nem látható moláris régióba készülhet. A frontfogak területén cél a lehető kedvezőbb esztétikai hatás elérése, amelyre a fémmentes fogpótlás­ok remek lehetőséget teremtenek. Felépítésüket tekintve lehetnek váz nélküli, tiszta porcelán (ún. jacket) koronák, valamint a napjainkban csúcstechnológiát képező ún. Procera koronák. Ha a fog károsodása olyan mértékű, hogy korona készítésére alkalmatlan, de a gyökéri része ép, akkor a fog hiányzó részét csappal kell pótolni. A csap fémből készül, kiegészíti a fogat és alkalmassá teszi korona viselésére. A teleszkóp-koronák a rögzítés hatékonyságának növelésére szolgálnak, a fogászat­ban leggyakrabban kivehető protézisek stabilitásának fokozására használjuk őket. Készítésének alapfeltétele, hogy a szájban még legyen megfelelő számú és állapotú fog. A teleszkóp-koronák két részből épülnek fel: a primer korona a meglevő lecsiszolt fogra készül, és arra cementtel rögzül, míg a szekundér rész a kivehető fogsorban helyezkedik el és a primer résznek pontos negatív mása. A primer és a szekundér rész tulajdonképpen úgy illeszkedik egymásba, mint kulcs a zárba; a rögzítés hatékonyságát az egymással súrlódó korona­falak biztosítják. Az ideiglenes fogpótlás olyan pótlás, amelyet a végleges fogpótlás elkészítéséig visel a páciens. Egyaránt készítheti a fogorvos vagy a fogtechnikus, anyaga műanyag. Fő funkciója a lecsiszolt fogak védelme. Kivehető fogpótlásnak nevezzük azt a pótlást, amely a maradó fogakhoz és a nyálkahártya csont alapzatához oldható módon rögzül, így a páciens számára is könnyen eltávolítható. A kivehető lemezes fogpótlás a szájban még helyet foglaló fogak függvényében lehet részleges vagy teljes fogpótlás. Teljes kivehető lemezes fogpótlás fogatlan szájba készül. Rögzítettségét tekintve a felső állcsont anatómiai viszonyai, valamint a szájpadlás szívóhatása kedvező feltételeket teremt a fogsor helybentartására. Alsó fogsor esetén viszont a gyakran kedvezőtlen anatómiai viszonyok miatt stabil fogsor készítése nehézségekbe ütközhet. A teljes lemezes fogpótlás anyaga keményakrilát vagy rugalmas műanyag lehet. A viselési idő szempontjából megkülönböztetünk végleges és ideiglenes fogsort. Ideiglenes fogsor alatt a végleges fogpótlás elkészültéig viselt fogsort nevezzük, amelynek számos előnye ismert: gyorsítja a sebgyógyulást, lerövidíti a megszokási időt, esztétikai­lag kedvező. Részleges lemezes fogpótlás esetén a szájban még található fog, amely(ek) nagymértékben megnövelik a fogpótlás stabilitását. A pótlások anyaga fém és műanyag kombinációja, ezért a mindennapi gyakorlatban fémlemezes fogpótlás­oknak nevezi őket a szakirodalom. Előnyük, hogy a pótlás vékony, az alaplemez mérete csökkenthető, ezért a megszokási idő jelentősen lerövidül, kevésbé zavarja az ízérzékelést. A fogpótlás a maradó fogakhoz kapcsokkal vagy ún. finommechanikai rögzítőeszközök segítségével kapcsolódhat. Az utóbbi megoldás segítségével kedvező esztétikum és nagy fokú precizitás érhető el. A kivehető és rögzített fogpótlás együttesét kombinált fogpótlás­nak nevezzük.

A fogak gyökérkezelése egy olyan fogászati eljárás, melynek során a sérült vagy fertőzött fogbelet gyökértöméssel helyettesítjük. A fogbél (pulpa) speciális sejtekből, erekből, szövetszálakból, idegekből áll, melyek kitöltik az egész rendelkezésükre álló teret. Gyökérkezelés során ezt a teret fertőtlenítjük, tágítjuk, és látjuk el töméssel. A gyökérkezelést endodonciai kezelésnek is nevezzük. A gyökérkezelés a megbetegedett fogbél gyógyítására szolgál. A beteg fogbél gyulladást vagy fertőzést okozhat.

A gyökérkezelés a károsodott fog megmentését célozza. A gyökérkezelés egyik oka, ha a fogszuvasodás olyan mértékű, hogy eléri, vagy megközelíti a fog belsejében levő ereket és idegeket tartalmazó kamrát, és így fogbélgyulladás alakul ki. Ennek tünete az érzékenység, a lüktető fogfájás, esetleg arcduzzanat. A másik ok, amiért a fogat gyakran gyökérkezelni kell, ha az egyébként egészséges fog elhal pl.: ütés éri, letörik a fog, vagy előrehaladott fogágybetegség esetén, amikor nem fedi elegendő csont a fogakat a fogágyban, illetve ha korona felhelyezése miatt sok anyagot kell elcsiszolni. Mindkét esetben megszűnik a fog vérkeringése, a vér nem tudja elszállítani a baktériumokat, és ezek a fogat körülvevő csontban elszaporodhatnak, és további gyulladást, ún. gócot okozhatnak. Sor kerülhet már gyökérkezelt fogakban gyökértömés cserére is, ha a érzékeny, fájdalmas a fog vagy a röntgenfelvételen gyulladás látszik a fog gyökere körül.

A fog (latinul dens, dentis) egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv. A gerinceseknél fejlődött ki. Fő funkciójuk a táplálék megragadása, és – az emlősöknél – az emésztést megkönnyítő felaprózása, a rágás. Az embernél szerepet kapnak a beszédhangok képzésében, az esztétikai megjelenésben, egyes állatoknál pedig fegyverként szolgálnak. A törzsfejlődés során ezen funkcióknak megfelelően alakultak ki a különböző fogmorfológiák. Például a növényevőknek több az őrlőjük (a növényi táplálék nehezen emészthető), és a ragadozóknak jól fejlett szemfoguk van (az áldozat megragadására). A fogak színe a világossárgától a szürkésfehérig bármilyen lehet. Idővel viszont sötétebbek, sárgábbak lesznek mivel az átlátszó zománc kopik és az alatta lévő dentin színe érvényesül. Az emberi szervezetben két rend fogazat fejlődik ki. Az első rend, az ún. tejfogazat (időleges fogak, dentes decidui), a születés után hat hónappal kezd megjelenni, a maradandó fogak (dentes permanentes) pedig a hatodik életév után. Embernél a tejfogak száma 20, a maradandó fogaké 32. Egyes állatokban csak egy rend fog fejlődik ki, másoknál (például a cápánál) az élet egész folyamán cserélődnek. A fog szájüregbe nyúló részét koronának (corona dentis), a fogmederben rögzülő részét gyökérnek (radix dentis) nevezzük. A kettő határánál van a fognyak (collum dentis). Megkülönböztetünk klinikai- és anatómiai koronát: a klinikai korona a fognak, azt részét jelöli, amely látható, tehát az ínytől koronálisabban elhelyezkedő részt. Így az élet során a klinikai korona változó kiterjedésű, például a még teljesen elő nem tört fog klinikai koronája kisebb, majd később az ínyvisszahúzódás miatt nagyobb lehet. Az anatómiai korona ezzel szemben nem változik, mindig a zománccal fedett részt jelöli. A fogak lehetnek egy- vagy többgyökerűek. A frontfogaknak és a kisőrlőknek általában egy gyökerük van, kivéve a felső első kisőrlőt. A kétgyökerű alsó nagyőrlőknek egy meziális és egy disztális gyökere van, míg a szintén kétgyökerű felső első kisőrlő egy vesztibuláris és egy palatinális gyökérrel rendelkezik. A felső nagyőrlők háromgyökerűek, amelyek közül kettő vesztibuláris és egy palatinális. A fog belsejében található a fogpulpa, ezt teljesen körbeveszi a dentin, melyet a koronai részen zománc, a gyökéren pedig cement fed. A zománc és a cement a fognyaknál találkozik. A fogak a fogmederben az ún. gyökérhártya (periodontium) által rögzülnek. A lapát (felső) és véső (alsó) alakú metszőfogak harapásra, a hosszú és rögzítésében erősen biztosított szemfog tépésre, és a széles koronával rendelkező kis őrlőfogak a darabolásra és szétnyomásra, míg a nagyőrlők a legnagyobb rágómunkára alkalmasak.

A gyökérkezelés szükségességének és menetének megértéséhez először a fog felépítését kell megismerni. A fogat az íny felett kívülről a fogzománc védi. Alatta található a fogállomány (dentin), mely a fogbelet (pulpa) védi. A fogbél erekből és idegekből áll, az erek táplálják a fogat, az idegek pedig az információkat közvetítik az idegi központ felé pl. fájdalmat. Így érthető, hogyha a zománc megsérül (szuvasodás vagy sérülés miatt) és a dentin csatornáin keresztül a fogbél megnyílik a külvilág számára akkor fogfájás jelentkezik.

Fogápolás

A gyökérkezelés során a fogbélüreg - mely két részből áll: a fog koronájában elhelyezkedő pulpakamrából és ennek gyökéri folytatódásából, a gyökércsatornából - tartalmát eltávolítjuk, s ezt a teret lehetőség szerint sterillé tesszük, és olyan anyaggal tömjük be a gyökércsatorna teljes hosszában, amely tartós zárást biztosít. A fog keményszövetei (zománc és dentin) alatt a fogbélüreg található. Ennek tartalma: érképletek, idegek, kötőszövet. A gyökérkezelés indoka leggyakrabban a fogbélgyulladás, amit a mély szuvasodásból származó baktériumpenetráció okoz. A gyökércsatornába és annak falába ilyenkor baktériumok kerülnek. A gyökérkezeléssel a fertőzött beltartalmat és a fertőzött csatornafalat is eltávolítjuk. Ezt gyökérkezelő tűk segítségével hajtjuk végre.