Fogtömés, Budapest - Nagyörlőfog (Fogászat) 12 rendelő kínálata (2135 Fogorvos, 2038 Fogszabályozó szakorvos, 2019 Fogtechnikus, 2020 Fogászati asszisztens, 2023 Szájsebész)

A fog (latinul dens, dentis) egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv. A gerinceseknél fejlődött ki. Fő funkciójuk a táplálék megragadása, és – az emlősöknél – az emésztést megkönnyítő felaprózása, a rágás. Az embernél szerepet kapnak a beszédhangok képzésében, az esztétikai megjelenésben, egyes állatoknál pedig fegyverként szolgálnak. A törzsfejlődés során ezen funkcióknak megfelelően alakultak ki a különböző fogmorfológiák. Például a növényevőknek több az őrlőjük (a növényi táplálék nehezen emészthető), és a ragadozóknak jól fejlett szemfoguk van (az áldozat megragadására). A fogak színe a világossárgától a szürkésfehérig bármilyen lehet. Idővel viszont sötétebbek, sárgábbak lesznek mivel az átlátszó zománc kopik és az alatta lévő dentin színe érvényesül. Az emberi szervezetben két rend fogazat fejlődik ki. Az első rend, az ún. tejfogazat (időleges fogak, dentes decidui), a születés után hat hónappal kezd megjelenni, a maradandó fogak (dentes permanentes) pedig a hatodik életév után. Embernél a tejfogak száma 20, a maradandó fogaké 32. Egyes állatokban csak egy rend fog fejlődik ki, másoknál (például a cápánál) az élet egész folyamán cserélődnek. A fog szájüregbe nyúló részét koronának (corona dentis), a fogmederben rögzülő részét gyökérnek (radix dentis) nevezzük. A kettő határánál van a fognyak (collum dentis). Megkülönböztetünk klinikai- és anatómiai koronát: a klinikai korona a fognak, azt részét jelöli, amely látható, tehát az ínytől koronálisabban elhelyezkedő részt. Így az élet során a klinikai korona változó kiterjedésű, például a még teljesen elő nem tört fog klinikai koronája kisebb, majd később az ínyvisszahúzódás miatt nagyobb lehet. Az anatómiai korona ezzel szemben nem változik, mindig a zománccal fedett részt jelöli. A fogak lehetnek egy- vagy többgyökerűek. A frontfogaknak és a kisőrlőknek általában egy gyökerük van, kivéve a felső első kisőrlőt. A kétgyökerű alsó nagyőrlőknek egy meziális és egy disztális gyökere van, míg a szintén kétgyökerű felső első kisőrlő egy vesztibuláris és egy palatinális gyökérrel rendelkezik. A felső nagyőrlők háromgyökerűek, amelyek közül kettő vesztibuláris és egy palatinális. A fog belsejében található a fogpulpa, ezt teljesen körbeveszi a dentin, melyet a koronai részen zománc, a gyökéren pedig cement fed. A zománc és a cement a fognyaknál találkozik. A fogak a fogmederben az ún. gyökérhártya (periodontium) által rögzülnek. A lapát (felső) és véső (alsó) alakú metszőfogak harapásra, a hosszú és rögzítésében erősen biztosított szemfog tépésre, és a széles koronával rendelkező kis őrlőfogak a darabolásra és szétnyomásra, míg a nagyőrlők a legnagyobb rágómunkára alkalmasak.

Kisőrlő és nagyőrlő restaurációk Vannini-féle rétegzési eljárással/foganként

A fogtömések a szuvasodás által elért terület nagyságától függően változó méretűek, kiterjedésűek. A fogtömés árak a Budapest Dental Fogászati rendelőben a tömött fog típusától – frontfog, kisőrlő fog vagy nagyőrlő fog, és a fogfelszínek számának megfelelően változik.

Minden rossz élménnyel és híreszteléssel ellentétben a gyökérkezelés a fogak megtartását szolgáló fájdalmatlanul elvégezhető eljárás. A gyulladásban lévő fogat igaz a hagyományos eljárásokkal nehezebb elérzésteleníteni, de léteznek olyan korszerű érzéstelenítési módszerek, amelyekkel bármely fogat érzéketlenné tudunk tenni. A betegnek semmilyen kezelés alatt nem szabad fájdalmat érezni, és ezt a mai technikai felkészültség messzemenően szolgálja. A gyökérkezeléssel saját fogunkat tarthatjuk meg. Így elkerülhetjük a fog eltávolítását majd annak pótlását. Az általunk végzett gyökérkezelési módszer előnye, hogy egy gépi tágító rendszer segítségével bármely fog - nagyőrlő fogaké is- gyökértömése sikeresen kivitelezhető. A gyökércsatorna megtömésére ugyancsak új technikát alkalmazunk, amelynek eredményeként a gyökércsatornát a gyökértömő anyaggal optimális módon tudjuk kitölteni.

Konzerváló fogászat ,tömések

Fogaink szépségének és funkciójának megőrzése érdekében nagyon fontos a gondos szájápolás és a rendszeres fogkőeltávolítás és szűrővizsgálat, azaz a megelőzés! A megfelelő szájápolás hiánya esetén, a fogakon lerakodó lepedék és fogkő a fogak szuvasodásához, és fogíny gyulladásához vezetnek. Ez a folyamat kezdeti stádiumában paradontológiai kezeléssel megállítható. Az elmondottak miatt nagyon fontos, hogy félévenként fogorvosunkkal ellenőriztessünk fogaink állapotát.

Legtöbb páciensünk számára kellemetlenséget jelent régi amalgámtöméseik megléte. Ezek a tömések szürkék, általában érdes felszínűek, mellettük elszíneződik a fogállomány. Sok esetben rés alakul ki a fog és a tömés között, ahol egy másodlagos szuvasodás jön létre. Rendelőnkben dolgozó szakorvosaink még a nagyobb felszínű amalgámtöméseket is restaurálni tudják esztétikus, a fogak színével megegyező tömésekkel.

A kompozit teljes mértékben hozzákötődik a fog szerkezetéhez így véd a további szuvasodás ellen. Sőt ez a tömőanyag erősíti is a fogat, így hosszabb élettartamot is biztosít számára, növelve annak az esélyét hogy akár véglegesen megtartható maradjon. Ezzel szemben az amalgámtömés nem viselkedik tömőanyagként, vagyis az csak szimplán egy mechanikai „sorompó”, mely elzárja a lyukat a külvilágtól. Az amalgámmal kezelt fog emellett gyengülhet, törékennyé válhat.

Szuvas fogak kezelésének egyik leggyakoribb módja, mikor a helyreállítást tömőanyagokkal végezzük el. E megoldás előnye a kiválló esztétikai hatás.

Ide tartoznak azok a tömőanyagok, melyeket kompozíciós tömőanyagoknak, vagy kompozitoknak nevezünk. Ezen anyagok frontfogakba és rágófogakba egyaránt használhatók, a fogak eredeti alakja és színe egyaránt reprodukálható. Plasztikus tömőanyagok, ami azt jelenti, hogy a fogba paszta formájában tudjuk bejuttatni és a kialakított üregben szilárdul meg valamilyen módon. Kötési mechanizmus szerint kétféle kompozit létezik, az egyik kémiai úton köt meg valamilyen katalizátor hatására, a másik, már elterjedtebb a fotopolimerizációs effektus. Ebben az esetben a tömőanyagot egy speciális kék fénnyel világítjuk meg, az anyag szilárdulása ennek hatására történik meg. Ezen tömőanyagok kedvező mechanikai tulajdonságai és sajátos kémiai szerkezete egy új tömési technikát tett lehetővé. Az üregalakítás során az eddigiekkel ellentétben minimális ép fogszövetet kell eltávolítani annak érdekében, hogy a tömésnek megfelelő tartása legyen. Mindezt azért, mert a töméskészítés során ragasztóanyagokat is alkalmazunk, amely kémiai kötődést is eredményez.