Kisműtétek , Budapest (Sebészet) 10 rendelő kínálata (545 Proktológus, 545 Érsebész, 800 Sebész, 541 Szívsebész)

Orvosi kezelés

Orvosi vizsgálat

Legmodernebb rádiófrekvenciás visszérműtétek, hajszálerek eltávolítása.

A székletürítési problémák jelentkezése (fájdalmas, véres szélet, gyakori szorulás vagy hasmenés) indokolttá teheti proktológiai magánrendelés felkeresését. Azok a betegek, akiknek visszatérő aranyérproblémájuk van, és eddigi saját magunk által végzett kezelés, nem járt javulással, mindenképpen keressenek fel szakorvost. A proktológiai magánrendelésen a szakorvos általi kezelés segít javítani az állapotot és megelőzni a komolyabb elváltozásokat, amelynek akár műtét is lehet a következménye (kiszakadt aranyér).

A szív és érrendszeri megbetegedések vezető helyen állnak Magyarországon. Kialakulásukban a genetikai tényezők mellett a környezeti és főleg társadalmi szokásaink jelentős szerepet játszanak. Két nagy és egy kisebb csoportra oszthatók az érbetegségek: artériás (verőeres) és vénás (visszeres) betegségekre, és a sokkal eredménytelenebbül kezelhető és kisebb számban jelentkező nyirokérbetegségek. Az érsebészek döntően a verőérbetegekkel foglalkoznak. A verőerek elzáródásos elváltozásait kezelik, ezek között heveny (akut) és idült (krónikus) kórképek fordulnak elő. Heveny, azaz hirtelen elzáródás következhet be: sérülés, embólia, verőér-rögösödés és érfal-repedés miatt. Ebben az esetben a végtag vagy az adott verőérhez tartozó szerv keringése jelentős mértékben romlik és az esetek jelentős részében záros időn belül, műtét nélkül, a végtag vagy szerv oxigénhiányos elhalásához vezet, nem ritkán a beteg halálát okozva. Ilyen esetekben többnyire nem a verőerek elsődleges betegségéről van szó, hanem a szívben esetleg nagyobb értágulatokban vagy kifekélyesedés területén kialakuló vérrög, ritkán megrepedt plack-ból származó embolus szabadul el és a vérárammal elsodródva valahol fennakad elzárva az adott eret.

ARTÉRIÁS ÉS VÉNÁS BETEGSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN SZOLGÁLTATÁSOK SZÉLES PALETTÁJÁVAL VÁROM ÖNÖKET.

Az ínhüvelyek savós hártyája termeli az ízületi nedvet, mely folyamatos kenést biztosít a benne csúszkáló inaknak. Amikor a szervezet valamiért (túlterhelés, gyulladás) több ízületi nedvet termel, az ínhüvelyben a nyomás fokozódik és valahol kiboltosítja az ínhüvelyt. Ezt a kiboltosuló púpszerű képződményt nevezzük ganglionnak. Többnyire a csukló kézháti oldalán fordul elő. Az esetek egy részében, ha az ok megszűnik, akkor magától visszahúzódhat, de általában a púp megmarad és a benne lévő folyadék megkocsonyásodik.

Kézsebészet