Traitement du canal radiculaire, Budapest - Dent avant (Dentisterie) les services cliniques de 25 de (2135 Dentiste, 2038 Orthodontiste, 2019 Technicien dentaire, 2020 Assistante dentaire, 2023 Chirurgien dentiste)

A fogak gyökérkezelése egy olyan fogászati eljárás, melynek során a sérült vagy fertőzött fogbelet gyökértöméssel helyettesítjük. A fogbél (pulpa) speciális sejtekből, erekből, szövetszálakból, idegekből áll, melyek kitöltik az egész rendelkezésükre álló teret. Gyökérkezelés során ezt a teret fertőtlenítjük, tágítjuk, és látjuk el töméssel. A gyökérkezelést endodonciai kezelésnek is nevezzük. A gyökérkezelés a megbetegedett fogbél gyógyítására szolgál. A beteg fogbél gyulladást vagy fertőzést okozhat.

A gyökérkezelés a károsodott fog megmentését célozza. A gyökérkezelés egyik oka, ha a fogszuvasodás olyan mértékű, hogy eléri, vagy megközelíti a fog belsejében levő ereket és idegeket tartalmazó kamrát, és így fogbélgyulladás alakul ki. Ennek tünete az érzékenység, a lüktető fogfájás, esetleg arcduzzanat. A másik ok, amiért a fogat gyakran gyökérkezelni kell, ha az egyébként egészséges fog elhal pl.: ütés éri, letörik a fog, vagy előrehaladott fogágybetegség esetén, amikor nem fedi elegendő csont a fogakat a fogágyban, illetve ha korona felhelyezése miatt sok anyagot kell elcsiszolni. Mindkét esetben megszűnik a fog vérkeringése, a vér nem tudja elszállítani a baktériumokat, és ezek a fogat körülvevő csontban elszaporodhatnak, és további gyulladást, ún. gócot okozhatnak. Sor kerülhet már gyökérkezelt fogakban gyökértömés cserére is, ha a érzékeny, fájdalmas a fog vagy a röntgenfelvételen gyulladás látszik a fog gyökere körül.

A fog (latinul dens, dentis) egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv. A gerinceseknél fejlődött ki. Fő funkciójuk a táplálék megragadása, és – az emlősöknél – az emésztést megkönnyítő felaprózása, a rágás. Az embernél szerepet kapnak a beszédhangok képzésében, az esztétikai megjelenésben, egyes állatoknál pedig fegyverként szolgálnak. A törzsfejlődés során ezen funkcióknak megfelelően alakultak ki a különböző fogmorfológiák. Például a növényevőknek több az őrlőjük (a növényi táplálék nehezen emészthető), és a ragadozóknak jól fejlett szemfoguk van (az áldozat megragadására). A fogak színe a világossárgától a szürkésfehérig bármilyen lehet. Idővel viszont sötétebbek, sárgábbak lesznek mivel az átlátszó zománc kopik és az alatta lévő dentin színe érvényesül. Az emberi szervezetben két rend fogazat fejlődik ki. Az első rend, az ún. tejfogazat (időleges fogak, dentes decidui), a születés után hat hónappal kezd megjelenni, a maradandó fogak (dentes permanentes) pedig a hatodik életév után. Embernél a tejfogak száma 20, a maradandó fogaké 32. Egyes állatokban csak egy rend fog fejlődik ki, másoknál (például a cápánál) az élet egész folyamán cserélődnek. A fog szájüregbe nyúló részét koronának (corona dentis), a fogmederben rögzülő részét gyökérnek (radix dentis) nevezzük. A kettő határánál van a fognyak (collum dentis). Megkülönböztetünk klinikai- és anatómiai koronát: a klinikai korona a fognak, azt részét jelöli, amely látható, tehát az ínytől koronálisabban elhelyezkedő részt. Így az élet során a klinikai korona változó kiterjedésű, például a még teljesen elő nem tört fog klinikai koronája kisebb, majd később az ínyvisszahúzódás miatt nagyobb lehet. Az anatómiai korona ezzel szemben nem változik, mindig a zománccal fedett részt jelöli. A fogak lehetnek egy- vagy többgyökerűek. A frontfogaknak és a kisőrlőknek általában egy gyökerük van, kivéve a felső első kisőrlőt. A kétgyökerű alsó nagyőrlőknek egy meziális és egy disztális gyökere van, míg a szintén kétgyökerű felső első kisőrlő egy vesztibuláris és egy palatinális gyökérrel rendelkezik. A felső nagyőrlők háromgyökerűek, amelyek közül kettő vesztibuláris és egy palatinális. A fog belsejében található a fogpulpa, ezt teljesen körbeveszi a dentin, melyet a koronai részen zománc, a gyökéren pedig cement fed. A zománc és a cement a fognyaknál találkozik. A fogak a fogmederben az ún. gyökérhártya (periodontium) által rögzülnek. A lapát (felső) és véső (alsó) alakú metszőfogak harapásra, a hosszú és rögzítésében erősen biztosított szemfog tépésre, és a széles koronával rendelkező kis őrlőfogak a darabolásra és szétnyomásra, míg a nagyőrlők a legnagyobb rágómunkára alkalmasak.

A gyökérkezelés szükségességének és menetének megértéséhez először a fog felépítését kell megismerni. A fogat az íny felett kívülről a fogzománc védi. Alatta található a fogállomány (dentin), mely a fogbelet (pulpa) védi. A fogbél erekből és idegekből áll, az erek táplálják a fogat, az idegek pedig az információkat közvetítik az idegi központ felé pl. fájdalmat. Így érthető, hogyha a zománc megsérül (szuvasodás vagy sérülés miatt) és a dentin csatornáin keresztül a fogbél megnyílik a külvilág számára akkor fogfájás jelentkezik.

Fogápolás

A gyökérkezelés során a fogbélüreg - mely két részből áll: a fog koronájában elhelyezkedő pulpakamrából és ennek gyökéri folytatódásából, a gyökércsatornából - tartalmát eltávolítjuk, s ezt a teret lehetőség szerint sterillé tesszük, és olyan anyaggal tömjük be a gyökércsatorna teljes hosszában, amely tartós zárást biztosít. A fog keményszövetei (zománc és dentin) alatt a fogbélüreg található. Ennek tartalma: érképletek, idegek, kötőszövet. A gyökérkezelés indoka leggyakrabban a fogbélgyulladás, amit a mély szuvasodásból származó baktériumpenetráció okoz. A gyökércsatornába és annak falába ilyenkor baktériumok kerülnek. A gyökérkezeléssel a fertőzött beltartalmat és a fertőzött csatornafalat is eltávolítjuk. Ezt gyökérkezelő tűk segítségével hajtjuk végre.